• Meranie dopadu
• Punkt

10 rokov Dobrého trhu: výrazný dopad na ekonomiku aj spoločenskú zmenu

Výskum dopadu pozostáva z dvoch hlavných častí. Jedna časť sa venuje kultúrno-sociologickému dopadu a druhá časť ekonomického dopadu. Na dopad sa organizátori teda pozreli cez čísla, ale zároveň bolo v ich záujme porozumieť, či a akým spôsobom vytvára Dobrý trh pozitívnu spoločenskú zmenu. Ekonomický pohľad a kultúrno-sociologický pohľadu sa navzájom dopĺňajú a spoločne osvetľujú význam tohto typu podujatí pre rozvoj lokálnej aj celoslovenskej ekonomiky, podnecovanie spoločenských inovácií a pozitívnej zmeny.

Sociologička Ivana Rapoš Božič viedla kvalitatívny výskum, ktorý pozostával z hĺbkových rozhovorov a fokusových skupín s návštevníkmi, predajcami, a susedmi Dobrého trhu. Skúmala dopad kvalitatívne, so zámerom porozumieť tomu, aký dopad má podujatie na rôzne skupiny aktérov, napríklad návštevníkov, trhovníkov, susedov a ako sa Dobrému trhu darí napĺňať svoje ciele: podpora komunít, oživovanie verejného priestoru, podpora lokálnej ekonomiky a Zero Waste osveta. Ivana Rapoš Božič napísala ku každému skúmanému cieľu komplexný článok, kde nájdete aj citácie od účastníkov a účastníčok výskumu, ktoré zaujímavo ilustrujú zistenia.

• Budovanie komunitného života a živých susedstiev
• Oživovanie verejných priestranstiev
• Podpora lokálnej ekonomiky
• Šírenie osvety a praxe v oblasti zodpovedného nakladania s odpadom

Viac o kvalitatívnom meraní dopadu kultúrnych podujatí sa môžete dočítať v rozhovore s Ivanou Rapoš Božič.

Výskum ekonomického dopadu prebiehal v spolupráci s KÉK – maďarským centrom súčasnej architektúry, so sídlom v Budapešti, od ktorých bol prevzatý model merania ekonomického dopadu kultúrnych podujatí. S pomocou neho sme vyčíslili aký prínos má organizácia Dobrého trhu pre slovenskú ekonomiku. Model je pôvodne z dielne českého Economic impact art a s jeho kalibráciou na slovenské podmienky pomáhala expertka na ekonomické analýzy v kultúre, Tereza Raabová.

Predmetom štúdie sú ekonomické dopady Dobrého trhu, ktorý usporiadalo v septembri 2019 občianske združenie PUNKT. Vstupnými dátami pre výpočet ekonomických dopadov bol rozpočet projektu a výdavky návštevníkov minuté priamo na Dobrom trhu, alebo v priamej súvislosti s jeho návštevou – napr. doprava, občerstvenie a nákupy v okolitých podnikoch.

Celkové náklady na realizáciu Dobrého trhu v roku 2019 dosahovali 44 635 EUR, z toho príjmy z verejných zdrojov tvorili 7 850 EUR.

Dobrý trh 2019 prilákal približne 15 až 20 tisíc unikátnych návštevníkov (pre konzervatívny výpočet dopadov počítame 15 000 osôb). Z toho 90 % tvorili obyvatelia Bratislavy a okolia, 10 % návštevníci z iných oblastí Slovenska. Návštevníci podľa výskumu minuli cca 50 EUR priamo na trhu, pri dochádzajúcich návštevníkoch predpokladáme výdavok ďalších cca 15 EUR za dopravu, stravu a prípadné ubytovanie. Všetci návštevníci minuli vďaka návšteve Dobrého trhu celkom cca 772 500 EUR.

Celkové výdavky organizátora a návštevníkov dosahovali sumu 817 135 EUR. Vzhľadom na to, že na Dobrý trh sú vyberaní lokálni predajcovia a tradiční výrobcovia, takmer všetky tieto prostriedky išli lokálnym dodávateľom a ich subdodávateľom, čo rozpohybovalo ekonomiku na celom Slovensku a zvýšilo obraty mnohých podnikateľov, remeselníkov, firiem a ďalších subjektov (multiplikačný efekt znázorňuje obrázok).

Výdavky usporiadateľov a návštevníkov Dobrého trhu 2019 tak mali dopad na celkové zvýšenie obratu slovenskej ekonomiky približne o 1,2 mil. EUR (zahŕňa obraty usporiadateľov a ich dodávateľských reťazcov a obraty predajcov, reštaurácií, dopravcov atď. a ich dodávateľov, vrátane DPH a ďalších daní).

Hrubá pridaná hodnota tvorila približne 545 tisíc EUR, Dobrý trh prispel k hrubému domácemu produktu čiastkou cca 638 tisíc EUR (hrubá pridaná hodnota plus čisté nepriame dane).

Pre realizáciu Dobrého trhu a uspokojenie požiadavky návštevníkov bolo potrebné zamestnať mnoho pracovníkov, ktorí vykonali prácu zodpovedajúcu približne 27 celoročným plným úväzkom.

Zamestnancom všetkých zúčastnených podnikov boli vyplatené mzdy a poistenie vo výške cca 225 tisíc EUR. Zisk slovenských firiem a podnikateľov sa zvýšil zhruba o 248 tisíc EUR.

Do verejných rozpočtov bolo vďaka Dobrému trhu 2019 odvedených cca 243 tisíc EUR na dani z pridanej hodnoty, spotrebných daniach, daniach z príjmov fyzických a právnických osôb a odvodoch na sociálne a zdravotné poistenie.

Z uvedených výsledkov vyplýva, že 1 euro z verejných rozpočtov vložených do organizácie Dobrého trhu vygenerovalo obrat slovenskej ekonomiky vo výške 27 EUR a odvody späť do verejných rozpočtov vo výške 31 EUR.

PUNKT, o. z. prostredníctvom Dobrého trhu a ďalších aktivít podporuje lokálnu ekonomiku, inovatívne a kreatívne výrobky a podniky. Z analýzy dopadov vyplýva, že jeho činnosť má veľký význam nielen pre lokálnu ekonomiku, ale prostredníctvom dodávateľských reťazcov tiež pre celú ekonomiku Slovenska.

Metodika výpočtu ekonomických dopadov je založená na detailnej input-output analýze, tzn. štruktúre odberateľsko-dodávateľských vzťahov slovenskej ekonomiky. Vychádza z dát Štatistického úradu Slovenskej republiky, aktuálnych sadzieb daní a zákonných odvodov na sociálne a zdravotné poistenie. Metóda ekonóma W. Leontiefa input-output analýzy bola ocenená Nobelovou cenou, aplikovaná metodika pre českú kultúru bola v roku 2013 certifikovaná Ministerstvom kultúry ČR.

10 évnyi Jó piac: jelentős hatás a gazdaságra és a társadalmi változásokra is

A hatásvizsgálat két területből állt – az egyikben Ivana Rapoš Božič szociológus vezetésével kvalitatív módon vizsgálták a hatást, azzal a szándékkal, hogy megértsék, milyen hatást gyakorol a rendezvény a különböző szereplőcsoportokra, például a látogatókra, a piaci árusokra, a szomszédokra, és hogyan sikerül a Jó piacnak céljait teljesíteni: a közösségek támogatása, a közterület megújítása, a helyi gazdaság támogatása és a Zero Waste terjesztése.

A második terület a budapesti székhelyű KÉK-kel, a Kortárs Építészeti Központtal együttműködésben valósult meg, amelytől a kulturális rendezvények gazdasági hatásának mérésére szolgáló modellt vették át. Segítségével számszerűsítettük a Jó piac hozadékát a szlovák gazdaság számára. A modell eredetileg a cseh Economic impact art műhelyéből származik, és a szlovák viszonyokra való kalibrálásában Tereza Raabová, a kultúra gazdasági elemzésének szakértője segített.

A szervezők tehát a számok segítségével vizsgálták a hatást, de az is érdekelte őket, hogy a Jó piac pozitív társadalmi változást hoz-e létre, és ha igen, hogyan. Ebben a cikkben mindkét megközelítés eredményeit bemutatjuk. Kvantitatív, gazdasági szempontból, valamint kvalitatív, kulturális-szociológiai szempontból, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást és együttesen rávilágítanak az ilyen típusú rendezvények jelentőségére a helyi és nemzeti gazdaság fejlődése, a társadalmi innováció és a pozitív változások ösztönzése érdekében.

Gazdasági hatás

A tanulmány tárgya a Jó piac gazdasági hatásai, amelyet a PUNKT polgári társulás szervezett 2019 szeptemberében. A gazdasági hatások kiszámításához felhasznált adatok a projekt költségvetése és a látogatók azon kiadásai, melyek közvetlenül a Jó piac területéhez vagy a látogatáshoz kapcsolódnak – pl. közlekedés, frissítők és vásárlások a közeli üzletekben – voltak. 

A Jó piac 2019-es megvalósításának összköltsége 44 635 euró volt, amelyből 7 850 eurót tettek ki az állami forrásból származó bevételek. A 2019-es Jó piac körülbelül 15-20 ezer egyedi látogatót vonzott (konzervatív hatásszámításhoz 15 000 emberrel számolunk). Ezek 90%-a pozsonyi és Pozsony környéki lakos volt, 10%-uk pedig Szlovákia más területeiről érkezett látogató. A kutatás szerint a látogatók körülbelül 50 eurót költöttek közvetlenül a piacon, és feltételezzük, hogy az ingázó látogatók további 15 eurót költöttek közlekedésre, étkezésre és esetleges szállásra. Az összes látogató összesen mintegy 772 500 eurót költött a Jó piacra látogatva.

A szervező és a látogatók összes kiadása 817 135 euró volt. Tekintettel arra, hogy a Jó piacra helyi árusokat és hagyományos termelőket választanak ki, szinte az összes ilyen forrás a helyi beszállítókhoz és alvállalkozóikhoz került, ami országszerte fellendítette a gazdaságot, és számos vállalkozó, kézműves, cég és egyéb szervezet forgalmát növelte (a multiplikátorhatás az ábrán látható). 

A 2019-es Jó piac szervezőinek és látogatóinak kiadásai így mintegy 1,2 millió euróval befolyásolták a szlovák gazdaság forgalmának általános növekedését (magába foglalja a szervezők és ellátási láncaik forgalmát, valamint az eladók, éttermek, fuvarozók stb. és beszállítóik forgalmát, beleértve az ÁFA-t és egyéb adókat is).

A bruttó hozzáadott érték megközelítőleg 545 ezer eurót tett ki, a Jó piac körülbelül 638 ezer euróval járult hozzá a bruttó hazai termékhez (bruttó hozzáadott érték plusz nettó közvetett adók).

A Jó piac megvalósítása és a látogatói igények kielégítése érdekében nagyszámú alkalmazottat kellett alkalmazni, akik körülbelül 27 teljes munkaidős, egész éves állásnak megfelelő munkát végeztek. Az összes részt vevő vállalat alkalmazottainak mintegy 225 ezer euró értékben fizettek bért és biztosítást. A szlovákiai vállalatok és vállalkozók nyeresége mintegy 248 ezer euróval nőtt.

A 2019-es Jó piacnak köszönhetően mintegy 243 ezer euró hozzáadottérték-adó, jövedéki adó, személyi és társasági jövedelemadó, valamint szociális és egészségbiztosítási járulék lett kifizetve az állami költségvetésbe. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az állami költségvetésből a Jó piac megszervezésébe befektetett 1 euró 27 eurós forgalmat generált a szlovák gazdaság számára, és 31 eurós hozzájárulást az állami költségvetésbe. 

A PUNKT p.t. támogatja a helyi gazdaságot, az innovatív és kreatív termékeket és vállalkozásokat a Jó piac és más tevékenységek révén. A hatáselemzés azt mutatja, hogy tevékenysége nemcsak a helyi gazdaság, hanem az ellátási láncokon keresztül az egész szlovák gazdaság számára is nagy jelentőséggel bír.

A gazdasági hatások kiszámításának módszertana részletes input-output elemzésen, azaz a szlovák gazdaság vevő-szállító kapcsolatainak szerkezetén alapul. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának adatain, az aktuális adókulcsokon, valamint a kötelező társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékokon alapul. W. Leontief közgazdász input-output elemzésének módszerét Nobel-díjjal tüntették ki; a cseh kultúrára alkalmazott módszert a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériuma 2013-ban tanúsította.

Kulturális-szociológiai hatás

A kutatás kvalitatív része mélyinterjúkból és fókuszcsoportokból állt, a Jó piac látogatóival, árusaival, szomszédjaival, akik érzékelték az esemény társadalmi aspektusainak pozitívumait, mint pl. nyüzsgő szomszédságok, hozzáférhető udvarok, közösségek összekapcsolása vagy közterületek újjáélesztése. Külön téma a szervezők nagy érdeklődése a Zero Waste szemlélet iránt, amelyben más szlovákiai rendezvények szervezőit is képzik. A budapesti képzésnek is köszönhetően legelőször sikerült átlépni a határait. A kulturális események hatásának kvalitatív méréséről Ivana Rapoš Božič szociológussal készített interjúban olvashat bővebben. A teljes kutatás legfontosabb megállapításai a kutatási jelentésben olvashatók.